Cigaretta - vers

El nem múlt, és tán sosem létezett napok margójára. 

Hamvadó cigarettavég...
Derűs napok utolsó mozzanata, elpöccintett csikkben emlékek a porba hullva.

Hamvadó cigarettavég...
Ajkaid közt parázslik száz meg száz nap kihunyó lángja, miket elfeledtél rég.

Hamvadó cigarettavég...
Láncdohányos zsebében rejlő, kósza, alkalmi búfelejtő.

Hamvadó cigarettavég...
Köhögő, kormos tüdő vágyik lélegezni még.

Hamvadó cigarettavég...
Rám gyújtasz, letüdőzöl, karikázol belőlem.
Kifújsz, s míg én szállok, eltűnsz mellőlem.

Hamvadó cigarettavég...
Csikkek szegélyezte út - ez egy régi függőség.

Hamvadó cigarettavég...
Függővé tettél. Halódón a porba hullva, fel-felparázslok a múltra.

Ó, hamvadó cigarettavég...
Bár ne emlékeztetnél: ha csak egy pillanatig is, de boldog voltam egyszer rég.